Terebess �zsia E-T�r
« katal�gus
« vissza a Terebess Online nyit�lapj�ra

Jamamoto Cunetomo
HAGAKURE: A szamur�jok k�dexe
R�szletek a k�nyvb�l: Szenz�r Kiad�, Budapest, 2000
Forr�s: www.szenzar.budo.hu

"R�j�ttem, hogy a Busido a hal�lban gy�kerezik."

A Hagakure (jelent�se: „Levelek alatt”) a Szamur�j �tj�ra, a Busid�ra vonatkoz� r�vid tan�t�sok, t�rt�netek �s feljegyz�sek gy�jtem�nye a XVIII. sz. elej�r�l, amelyet a k�s�bb zen szerzetess� v�lt szamur�j, Jamamoto Cunetomo dikt�lt le lelkes tan�tv�ny�nak.
Az eredeti sz�veget k�zzel m�solt�k, �s adt�k k�rbe a Nyugat-Jap�nban �l� Nabesima-kl�n fiatal csatl�sai k�r�ben.
A m�sodik vil�gh�bor� ut�n egyetlen k�nyvet sem �t�ltek el olyan hevesen, mint a Hagakur�t. A m�nek jelent�s szerepe volt abban, hogy felb�tor�tsa a jap�n fiatals�got, akik a h�bor� utols�, elkeseredett szakasz�ban ezzel a klasszikuss� v�lt id�zettel v�llalt�k az �nk�ntes hal�lt: „R�j�ttem, hogy a Busido a hal�lban gy�kerezik.” A behat� tanulm�nyoz�s azonban megmutatja, hogy a Hagakure nem m�s, mint Cunetomo szenved�lyes gy�jt�s�nek eredm�nye, amelyet b�keid�ben �ll�tott �ssze a Szamur�j �tj�r�l. Ez pedig az „�gy halj meg, mint egy igazi szamur�j” alapgondolat�n, azaz a b�tor, igazs�gos �s er�nyes harcos ide�lj�n nyugszik.
A magyar nyelven el�sz�r megjelen� forr�s a teljes sz�vegb�l k�zel n�gysz�z t�rt�netet tartalmaz; azokat, amelyek a legh�vebben t�kr�zik a Hagakure szeml�let�t, filoz�fi�j�t.

TARTALOMJEGYZ�K
El�sz� a magyar kiad�shoz - El�sz� - Bevezet�s - HAGAKURE: Nyugodt �jszakai besz�lget�s - Az els� k�nyvb�l - A m�sodik k�nyvb�l - A harmadik k�nyvb�l - A negyedik k�nyvb�l - Az �t�dik k�nyvb�l - A hatodik k�nyvb�l - A hetedik k�nyvb�l - A nyolcadik k�nyvb�l - A kilencedik k�nyvb�l - A tizedik k�nyvb�l - A tizenegyedik k�nyvb�l - Irodalom - Id�rendi �ttekint�s - Nevek �s kifejez�sek magyar�zata

Bevezet�s

T�rt�nelmi h�tt�r

Meg kell jegyezn�nk, hogy a Hagakure m�r t�bb sz�z �vvel a hadakoz� fejedelmek kora ut�n keletkezett, �s az 1637-es simabarai kereszt�ny felkel�s �ta is t�bb mint hetven �v telt el. Az ipar �s a kereskedelem fellend�l�se a v�rosok j�l�t�hez vezetett, amelyhez a m�v�szetek vir�gz�sa t�rsult. Ez a vir�gz�s a hanyatl� Genroku (1688-1711) �veiben tet�z�tt.

Az a kor, amelyben a Hagakure �r�dott, Jamamoto Cunetomo szem�ben csak egy folyamatosan hanyatl�, rothad� vil�g volt, amely homlokegyenest k�l�nb�z�tt a "kezdeti id�kt�l", a Nabesima-h�b�rbirtok megalap�t�s�nak bizonytalan �veit�l. Nabesima Motosige 1590-ben hozta l�tre az uradalmat, majd �gyesen meg�rizte h�b�rbirtoka �ps�g�t Jap�n hatalmas uralkod�ja, Tojotomi Hidejosi hal�la ut�n is. Az 1600-as, sorsd�nt� szekigaharai csata el�tt a Nabesima-kl�n ugyanis a Tojotomi-csal�d�rt harcol� nyugati t�mb oldal�n �llt, majd k�s�bb �t�llt a sokat �g�r� Tokugava oldalra.

Cunetomo kor�ban nem csoda, hogy a harcos id�k szabad szellem�t a csatl�sok egykedv�, hamis mentalit�sa v�ltotta fel, akiknek a meg�lhet�s�t a h�b�rurakt�l fizets�g gyan�nt kapott, rangt�l �s beoszt�st�l f�gg� j�rand�s�g biztos�totta. �gy a h�b�rurak hatalma er�sebb lett, mint a kor�bbi hadurak�, melynek k�vetkezt�ben a csatl�sok teljes �s felt�tel n�lk�li engedelmess�ggel tartoztak nekik. A csat�kat t�l�l�, kem�nyk�t�s� veter�nokat felv�ltott�k az egy�nis�g �s meghat�roz� szem�lyis�g n�lk�li fizetett csatl�sok, akiket a a k�zigazgat�sban, a tudom�nyokban �s a m�v�szetekben tan�s�tott tehets�g�k�rt jutalmaztak. Egy, a nagy csat�kban �rdemeket szerzett, kiszolg�lt, �reg harcost �gy mutatja be a Hagakure, mint minden vagyon�t elvesztett, k�ts�gbeesett rabl�t, aki t�ntet�leg, a fiatal nagy�r ir�nti ny�lt megvet�ssel, goly� n�lk�l l� a kl�n l�gyakorlat�n. A fiatal csatl�sok viszont nem besz�lnek m�sr�l, csak p�nzr�l, n�kr�l �s ruh�kr�l. Az utc�kon les�t�tt szem� szamur�jok j�rk�lnak, akikb�l hi�nyzik a harcos id�k b�tors�ga. A t�rt�netekben megjelenik egy h�res orvos is, aki meg�llap�tja, hogy a szamur�jok eln�iesedtek, mivel pulzusuk m�r nem k�l�nb�zik a t�r�keny n�k pulzus�t�l. K�zben mindenki arra t�rekszik, hogy a nagyobb v�rosok divatj�t k�vesse.

Ezek mind a Tokugava-s�gun�tus b�k�s id�szak�nak sz�ml�j�ra �rand�k. Az eg�sz orsz�gra kiterjed�, j�l kigondolt k�zigazgat�snak, �s a kem�ny k�zzel tartott feud�lis nagyuraknak k�sz�nhet�en a s�gun�tus megakad�lyozta, hogy az er�s h�b�rbirtokok �sszefogjanak, �s megd�nts�k a k�zpontos�tott hatalmat. Cunetom�nak, aki sz�vesen tekintett vissza a r�gm�lt id�k harci szellem�re, ez a jelens�g roppant sz�nalomra m�lt�nak t�nt. A Hagakur�ban minden szava a szamur�jok �leterej�t �s b�tors�g�t vissza�ll�t� szenved�lyes ki�lt�s. Olyan harci szellem�rt k�zd�tt, amelyet nem k�t b�kly�ba a s�gun�tus �ltal j�v�hagyott tudom�nyos, konfucianista sz�noklat.

A Busido a Hagakur�ban

Ahhoz, hogy meg�rts�k a Hagakure alap szellemis�g�t, vissza kell kanyarodnunk ehhez a j�l ismert mondathoz: "R�j�ttem, hogy a Busido a hal�lban gy�kerezik." Az �ltal�nosan elfogadott n�zettel szemben, a Hagakure nem a h�b�r�r ir�nti h�s�get tartja a legfontosabbnak, hanem a hal�l jelens�g�t, a hal�l elfogad�s�nak m�dj�t �s az ember lelki viszonyul�s�t a hal�lhoz - a h�s�g k�rd�se viszont ennek csak egy k�vetkezm�nye. A hal�l erk�lcsfiloz�fi�ja meglehet�sen �sszetett, amely t�ll�p a szamur�jok alapvet� etikai t�rv�nyein �s a h�b�r�r �s vazallusa k�zti kapcsolat szab�lyain.

Ez a filoz�fia els�sorban a "sz�gyen etik�j�hoz" fordul, azaz ahhoz a mentalit�shoz, amit a szamur�jok oszt�lya tan�s�tott a sz�gyen minden�ron val� elker�l�se �rdek�ben. "Ha d�nteni kell �let �s hal�l k�z�tt" - hangs�lyozza a Hagakure, - "az embernek haboz�s n�lk�l a hal�lt kell v�lasztania." Ez azt sugallja a szamur�jnak, hogy szabaduljon meg az �nszeretett�l �s a felesleges m�rlegel�st�l, �s vesse mag�t egyenesen a hal�l karmai k�z�. A c�l term�szetesen nem az �rtelmetlen hal�l, hanem annak az �llapotnak az el�r�se, amelyben az ember megszabadul minden hal�lf�lelm�t�l. Ebben a kiv�teles lelki�llapotban megsz�nik a f�lelem okozta cselekv�sk�ptelens�g, �nsajn�lat �s mindennem� ragaszkod�s: az igazi bels� szabads�g g�tjai - �gy szinte paradox m�don megny�lik el�tte a hal�l elfogad�s�val j�r� tisztess�ges �let is. "Az igaz�n b�tor f�rfi nem gondol a k�zdelem eredm�ny�re. Hevesen a hal�l karmai k�z� veti mag�t, �gy felt�rul tudat�ban igazi �nje." Ha meg�rtj�k ezt a gondolkod�sm�dot, term�szetess� v�lik az is, mi�rt hangs�lyozza annyira Cunetomo azt, hogy "halad�ktalanul morfond�rozz hal�lod k�l�nf�le m�djain, �s k�pzeld el az utols� percedet." A hal�l legijeszt�bb volta ismeretlens�g�ben rejlik, de k�pzelet�nkben t�rgyilagosan elemezgetve egyre k�zelebb ker�lhet�nk rejtelmeihez; a hal�l k�zels�ge megszokott� v�lik, mik�zben maga a hal�lf�lelem egyre jobban elt�rp�l. Ez a Busido egyik "receptje" a legnagyobb er�nynek tartott, rend�thetetlen b�tors�g megszerz�s�hez, �s a gy�vas�g miatti megsz�gyen�l�s elker�l�s�hez.

Azt gondolhatn�nk, hogy ez a szeml�letm�d meglehet�sen saj�tos, �s csak a szamur�jok t�rsadalm�t jellemzi. Kiv�l�an c�folja ezt a t�vhitet egy m�sik nagy harcos-t�rsadalomban, a R�mai Birodalomban oly n�pszer� sztoikus filoz�fia. Seneca vigasztal�saiban �s erk�lcsi leveleiben a hal�lra vonatkoz�an szinte sz�r�l sz�ra megtal�ljuk a hasonl� p�rhuzamokat.

A sz�gyen elker�l�s�nek meglehet�sen egy�rtelm� m�dja - a hal�l figyelmen k�v�l hagy�sa - �rthet� volt minden szamur�jnak, akiknek a harc volt a k�teless�g�k. Val�j�ban a Tokugava-s�gun�tus nyugalmas napjaiban a legjellemz�bb �let-hal�l helyzet a vereked�s �s a p�rbaj volt. Ez�rt a n�gy fogadalom az�rt kezd�dik azzal, hogy "Soha ne maradj le m�sokt�l a Busido k�vet�s�ben", hogy a szamur�jok ezekben a kardp�rbajokban ugyanolyan b�tor �s tiszteletrem�lt� magatart�st tan�s�tsanak, mint �seik a csatatereken.

Ahhoz, hogy a d�nt� pillanatban a hal�l tork�ba tudjanak ugrani, a szamur�jnak �jjel-nappal felk�sz�ltnek kell lennie r�. A Hagakure azt tan�tja, hogy az �lland� gyakorl�s alak�tja ki ezt a mentalit�st: "Mindennap, reggel, nyugodt lelki�llapotban gondold azt, hogy halott vagy."

A hal�l filoz�fi�ja szint�n megtal�lta a maga hely�t a csatl�si szolg�latban is. Cunetomo szerint: "Aki b�rmely pillanatban sz�m�t a hal�lra, [...] az k�pes lesz eg�sz �let�ben hiba n�lk�l szolg�lni ur�t." A hal�l filoz�fi�ja - milyen �rdekes - �gy teljes �s �rt�kes �letet k�n�l az elsz�nt csatl�snak! B�keid�ben a csatl�s val�j�ban nem volt �lland�an �letvesz�lyben, �gy ez a filoz�fia a helyzethez alkalmazkodva kiss� �talakult, miszerint: "A csatl�snak mindenekel�tt rend�thetetlen odaad�ssal [...] sz�vvel, l�lekkel csak az ur�ra kell gondolnia", minden �nz�st�l mentesen. A konfucianist�k �ltal hirdetett, elfogadhat� h�s�ggel szemben a csatl�s, "aki ur�val egyet�rt�sben r�g�ta lemondott �let�r�l �s sz�v�r�l", �rzelmi nem pedig �rtelmi alapon k�t�d�tt ur�hoz. Term�szetesen a fizikai hal�l lehet�s�ge tov�bbra sem mer�lt feled�sbe: "Az embernek mindig �szben kell tartania, hogy a legrosszabb, ami egy csatl�ssal t�rt�nhet, nem az, [...] ha szeppuku elk�vet�s�re k�nyszer�tik." A legcsek�lyebb hiba vagy helytelen magatart�s k�nnyen szeppukut vonhatott maga ut�n vagy j�rand�s�g�nak megvon�s�t eredm�nyezhette, ami ut�bbi �hhal�lhoz vezetett.

Gyakran tal�lkozunk a Hagakur�ban a hal�l filoz�fi�j�nak m�sfajta kifejt�s�vel is. A c�l el�r�s�hez az kell, hogy "tiszt�v� �s egyszer�v� v�ljunk", mert ezt teszi lehet�v�, hogy sz�v�nket �s lelk�nket �ldozzuk az �gy�rt az adott pillanatban. Ezt seg�ti tov�bb� a "mindennapi hal�l" is, amely teljesen ki�li az �nim�datot, �gy helyet teremt a c�lunk megval�s�t�s�t szolg�l�, �szinte, �nzetlen t�rekv�snek. "Mialatt kell� igyekezettel k�zd�nk �rte, valami kikrist�lyosodik elm�nkben. Ez a valami urunk ir�nti h�s�g�nkben, sz�leink ir�nt t�pl�lt gyermeki szeretet�nkben �s a Busido b�tor k�vet�s�ben mutatkozik meg. Ezek mellett azonban sz�mtalan m�s form�ban is megjelenik." A h�b�r�rhoz val� h�s�g Cunetomo szerint "az odaad� lelkesed�s az adott pillanatban". Az eddigiek �rtelm�ben teh�t az idealiz�lt "hal�ltudat" az ember c�lj��rt val� odaad� lelkesed�s �s t�rekv�s, amelyb�l azt�n a h�s�g, a b�tors�g �s a gyermeki k�teless�g t�r el�.

Nyugodt �jszakai besz�lget�s

...

H�b�rbirtokunkon egy szamur�j sz�m�ra - b�rmilyen rang� is - elegend�, ha b�k�ben �s h�bor�ban egyar�nt nagyra becs�li nagyurunk �seit, �s azt k�veti, amit hirdettek. Minden vall�s, tudom�ny vagy m�v�szet megk�veteli az embert�l, hogy a legnagyobb tisztelettel viseltessen az iskola saj�t istene vagy vezet�je ir�nt. Ugyan�gy a csatl�si szolg�lat sem k�v�n t�bbet a h�b�rbirtok hagyom�nyainak �s vez�rszellem�nek tanulm�nyoz�s�n�l. Csak azut�n foghatunk bele puszta v�ltozatoss�gb�l m�s dolgok tanulm�nyoz�s�ba, ha az el�bb eml�tett tanulm�nyokban tud�sunk j�l megalapozott� v�lt. Ez val�j�ban nem m�s, mint hogy elgondolkodunk a h�b�rbirtok hagyom�nyain �s vez�rszellem�n, amelyeket egy csatl�snak ismernie kell.

...

A n�gy fogadalom

1. Soha ne maradj le m�sokt�l a Busido k�vet�s�ben.
2. Tedd magad urad sz�m�ra hasznoss�.
3. Teljes�tsd gyermeki k�telezetts�geidet.
4. Lelkedben a legnagyobb j�akarattal dolgozz m�sok jav�ra.

Esk�det minden reggel mondd el Buddh�nak �s az isteneknek, �s a fogadalmak k�tszer olyan hatalmass� tesznek, mint amilyen vagy, �s megg�tolj�k, hogy elt�k�lts�ged visszaessen. Giliszta m�dj�ra haladj lassan el�re ezen az �ton. M�g Buddha �s az istenek is esk�t tesznek, amikor kijel�lik az el�rend� v�gc�lt.

Az els� k�nyvb�l

...

R�j�ttem, hogy a Busido a hal�lban gy�kerezik. Ha d�nteni kell �let �s hal�l k�z�tt, az embernek haboz�s n�lk�l a hal�lt kell v�lasztania; ez nem k�l�n�sebben neh�z, csak l�gy elt�k�lt, �s t�rj el�re.
B�r egyesek azt mondj�k: "Micsoda hi�baval� hal�l, ha az ember an�lk�l hal meg, hogy c�lj�t el�rte volna" - az ilyen sz�m�t� gondolkod�sm�d az �ntelt, elv�rosiasodott Busid�b�l fakad. �let vagy hal�l - ennek szor�t�s�ban alig lehet�nk biztosak abban, hogy a helyeset v�lasztjuk. Persze mindenki az �letet v�lasztja. Hajlamosak vagyunk r�besz�lni magunkat arra, hogy valahogy �letben maradjunk. De gy�vas�g, ha �gy maradunk �letben, hogy igaz c�lunkat nem �rt�k el. Ezt a d�nt� fontoss�g� k�rd�st meg kell fontolni.
Ezzel szemben akkor sincs okunk a sz�gyenre, ha a hal�lt v�lasztjuk, �s meghalunk, miel�tt igaz c�lunkat megval�s�tottuk volna, b�r lehet, hogy hal�lunkat m�sok esetleg hi�baval�nak �s esztelennek tartj�k. Ez a Busido l�nyege. Aki b�rmely pillanatban sz�m�t a hal�lra, minden reggel �s este k�sz meghalni, az mag��v� teszi a Busid�t, �s ez�ltal k�pes lesz eg�sz �let�ben hiba n�lk�l szolg�lni ur�t.

...

Hajlamosak vagyunk arra, hogy csek�ly b�lcsess�g�nkre t�maszkodva, minden er�nket �sszeszedve �t�lkezz�nk, �s b�rmilyen helyzettel megbirk�zzunk. Ez gonosz, �nk�zpont� gondolatokat �ll�t a sors �tj�ba, �s b�nn� v�lik.
K�v�l�ll� szem�vel n�zve, ez a fajta b�lcsess�g�nk hitv�ny, gyenge, sz�kl�t�k�r�, mi t�bb, t�l tompa ahhoz, hogy szabadon cselekedj�nk. Ha nem jut esz�nkbe valami igaz�n fontos gondolat, jobb, ha egy b�lcs emberrel tan�cskozunk. A b�lcs, akinek nem a saj�t �gye az eset, �nzetlen �s �szinte �t�letet hozhat, amely mindenk�ppen elfogadhat�. Az ilyen �t�let szil�rd �s meggy�z� hat�ssal van m�sokra; olyan hatalmas f�hoz hasonlatos, amely sz�mtalan er�s gy�k�rrel kapaszkodik a talajba. M�g az olyan �t�let, amelyet az ember korl�tozott b�lcsess�ge hozott, a csupasz mez� v�gtelen �ress�g�ben mag�nyosan �ll� f�hoz hasonl�that�.

...

Egy rangid�s csatl�s valaha rendk�v�l egyszer�en pr�dik�lt az �let minden oldal�r�l. Ez azonban nemk�v�natos �letm�d. Egy r�gi mond�s szerint "a t�ls�gosan tiszta foly�ban nem �l meg a hal". De �letben maradnak, ha van a v�zben b�kalencse vagy m�s n�v�ny is, melynek �rny�k�ban elb�jhatnak. Ha a felettesek szemet hunynak embereik jelent�ktelen hib�i felett, akkor azok lelki b�k�ben fognak �lni. Ugyanez vonatkozik az emberek vezet�s�re is.

...

Egy j� nev� kardforgat� hajlott kor�ban a k�vetkez�ket mondta: "Az eg�sz �leten �t tart� gyakorl�snak k�l�nb�z� szintjei vannak. A tapasztalatlan nem megy semmire, ak�rmilyen gyakorl�sra adja is a fej�t. J�rtass�ga csek�lynek l�tszik mind a m�sok, mind pedig a saj�t szem�ben. Az ilyen j�rtass�gnak azonban semmi haszn�t sem lehet venni. A k�vetkez� szinten az ember m�r meglehet�sen k�pzett - b�r m�g nem teljesen haszn�lhat� -, de nincs megel�gedve szak�rtelm�vel, �s m�r l�tja m�sok esetlens�g�t is. M�g a j�l k�pzettek, akiknek a tud�sa haszn�lhat�, a m�v�szet minden cseppj�t saj�tjuknak tekintik, b�szk�k szak�rtelm�kre, �s elszomorodnak m�sok t�k�letlens�ge l�tt�n.
A j�l k�pzettek f�l�tt �ll�k tudatlannak tettetik magukat, holott m�sok m�r �szreveszik val�s �rt�keiket. �ltal�ban id�ig lehet eljutni mindenf�le m�v�szetben. Amikor az ember egy m�v�szet v�gs� szakasz�ba �rkezik, egy mindenek f�l�tt �ll� birodalomba jut, amely j�val ef�l�tt a szint f�l�tt helyezkedik el. Ha egyszer elm�ly�lt egy m�v�szetben, �r�kk� tudat�ban lesz annak, hogy tud�sa sohasem kiel�g�t�; felfedezi, hogy a m�v�szet gyakorl�s�nak soha sincs v�ge. �gy �li �let�t a mester: t�k�letlens�g�nek tudat�ban, soha, m�g legutols� napj�n sem el�gszik meg tud�s�val, nem viselkedik se �nhitten, se leereszked�en m�sokkal.
�gy mondj�k, Jagj� mester egyszer kifejtette: "Azt nem tudom, hogyan kell legy�zni m�sokat, csak azt, hogyan kell saj�t magamat." Az eg�sz �leten �t tart� keres�s�nek soha sincs v�ge; a mindennapos gyakorl�s sor�n napr�l napra fejl�dn�nk kell, mik�zben eg�sz �letutunk alatt a t�k�letess�gre t�reksz�nk."

...

A gen ill�zi�t vagy jelen�st jelent. Indi�ban a mutatv�nyost gendzsucusinak nevezik. A vil�gon minden csak b�bsz�nh�z. Ez�rt is haszn�ljuk a gen sz�t.

...

Neh�z igazs�gosnak lenni az igazs�gtalans�g ir�nt �rzett ellenszenv�nkb�l fakad�an. Ha a hit�nk szerinti igazs�goss�gra t�reksz�nk, az gyakrabban vezet komoly t�ved�shez, mint sem. Ennek az az oka, hogy az Igazs�g messze az igazs�goss�g m�g�tt rejlik, amit neh�z megtal�lni, hacsak nem vagyunk a legnagyobb b�lcsess�ggel meg�ldva.
Ha viszont az ember saj�t maga nem is tal�lja az Igazs�got, m�g mindig nyitva �ll egy �t: m�sokkal tan�cskozhat. M�g az is helyesen elemezheti a m�sik eseteit, aki sohasem rem�lheti, hogy el�ri az Igazs�got. �gy van ez, mint a go-j�t�kn�l: "A n�z�k t�bbet l�tnak, mint a j�t�kosok." Ahogy a k�zmond�s tartja, "Aki mindent egyed�l tal�l ki, annak biztos, hogy nincs igaza." Ezt �gy ker�lhetj�k el a legjobban, ha m�sokkal is tan�cskozunk. Ha �gy tanulunk, hogy olvasunk, vagy meghallgatunk m�sokat, akkor az �ppen azt jelenti, hogy a b�lcs �regek tan�t�sait k�vetj�k.

...

Egy szamur�jt harcra k�nyszer�tettek, de � nem �llt bossz�t a m�sik f�len. Ez�rt a sz�gyen�rt kiv�vta a t�bbiek megvet�s�t. Ahhoz, hogy az ellens�ggel rendezz�k a sz�ml�t, az kell, hogy egyenesen az ellens�ghez l�pj�nk, �s meghaljunk. Az ilyen hal�l nem lesz sz�gyenletes.
Ezzel szemben az ember hajlamos a p�rbajban a gy�zelemre gondolni, s v�g�l a kedvez� pillanatban k�ptelen lesz t�mad�sba lend�lni. Az emberek azzal az �r�ggyel, hogy kevesebben vannak, halogatj�k a megtorl�st - mondv�n, hogy csak a dr�ga id�t pazarolj�k -, m�g v�g�l arr�l kezdenek besz�lni, hogy visszal�pnek a bossz�t�l. Azzal a szil�rd elhat�roz�ssal kell szembesz�llni az ellens�ggel, hogy az egyik tucatot a m�sik ut�n �lj�k meg. Ez lehet�v� teszi, hogy kiel�g�ts�k bossz�v�gyunkat, �s t�bbnyire gy�ztesk�nt is ker�l�nk ki a k�zdelemb�l.
Az Aszano-birtok r�ninjai �jszakai rajta�t�s�kkor abban hib�ztak, hogy nem k�vettek el szeppukut a Szengakudzsi templomn�l. Mi t�bb, t�l sok id� telt el, am�g v�g�l is bossz�t �lltak mester�k�rt. Terv�k eredm�nytelen�l v�gz�d�tt volna, ha �ldozatuk, Kira Josinaka, betegs�gben halt volna meg a hossz� v�rakoz�s alatt. Az elv�rosiasodott emberek okosak, �s tudj�k, hogyan kell j� sz�nben felt�ntetni magukat, j�llehet nem tudnak megszabadulni jelent�ktelen meg�t�l�s�kt�l, nem �gy, mint a nagaszaki-vita r�sztvev�i.
Azzal, hogy olvasunk �s meghallgatunk m�sokat, felk�sz�tj�k magunkat a d�nt� pillanatra, ami b�rmikor elj�het. Ha a Busido megval�s�t�s�ra t�reksz�nk, �jjel-nappal k�szen kell �llnunk a d�nt� pillanatra, tudat�ban kell lenn�nk, hogy �let�nk �lland� vesz�lyekkel teli, �s meg kell fontolnunk, mit �s hogyan kell tenn�nk.
A v�letlen is szerepet j�tszik egy p�rbajban. A gy�zelem vagy veres�g puszta t�nye nem azonos azzal, hogy egy p�rbajban mik�nt �vjuk meg magunkat a sz�gyent�l �s becsm�rl�st�l - a gy�zelemhez csak az az elhat�roz�s kell, hogy soha ne rettenj�nk vissza a hal�lt�l. Ha az ember veres�get szenved a helysz�nen, azonnal vissza kell v�gnia, hogy visszafizesse ad�ss�g�t az ellens�gnek. Ehhez se �sz, se technika nem kell. Az igaz�n b�tor f�rfi nem gondol a k�zdelem eredm�ny�re. Hevesen a hal�l karmai k�z� veti mag�t, �gy felt�rul tudat�ban igazi �nje.

A m�sodik k�nyvb�l

...

Vannak esetek, mikor az embert elragadja a h�v, �s k�l�n�sebb gondolkod�s n�lk�l besz�l. De a hallgat�k �szreveszik, ha a gondolatok komolytalanok �s hamisak. Ilyen eset ut�n legjobb, ha szemben�z�nk az igazs�ggal, �s kimondjuk. Akkor az igazs�g a sz�v�nkig is el�r. M�g akkor is illik figyelembe venni a k�r�lm�nyeket, amikor k�nnyed�n �dv�zl�nk valakit, �s olyan megfontoltan kell besz�ln�nk, hogy a m�sik �rz�seit meg ne s�rts�k.
Szigor�an �s minden k�r�lm�nyesked�s n�lk�l kell azzal besz�lni, aki a Busid�t vagy a h�b�rbirtokunkat b�r�lja. Erre el�re el kell sz�nni magunkat.

...

Azt mondj�k, hogy az istenek nem szeretik a tiszt�talans�got, �n m�gis fontosnak tartom, hogy egy kis szem�lyes c�l miatt minden nap im�dkozzam hozz�juk. R�g�ta istenf�l� ember vagyok, �s az�rt im�dkozom, hogy szerencs�m legyen a csatat�ren, ahol v�rt�l �ztatva, hull�k sorai f�l�tt l�pdelve harcolok. Ha ilyenkor az istenek f�lren�znek, mert irt�znak tiszt�talans�gomt�l, akkor azt kell elfogadnom, ami j�n. �gy azt�n - mivel elsz�ntam magam erre - meghajolok az istenek el�tt, ak�r tiszt�talan vagyok, ak�r nem.

...

Volt egy �lmom a tizenkettedik h�nap huszonnyolcadik napj�n, S�toku harmadik �v�ben. Az �lom tartalma lassan annyira megv�ltozott, hogy meger�s�tette az akaratomat. Az �lmok el�rulj�k az ember bels� �llapot�t. J� lenne, ha �lmaid t�rsaidd� szeg�dn�nek, �s ez�rt er�fesz�t�st is tenn�l.

...

Kaion, buddhista szerzetes szerint az ember, ha valamit tanul, egyre b�szk�bb� v�lik, mert azt gondolja, megismerte saj�t korl�tait, �s gyenge pontjait. De neh�z dolog az embernek igaz�n megismernie saj�t korl�tait �s gyenge pontjait.

...

Az ember megjelen�se jelleme m�lys�g�nek megfelel� m�lt�s�g�r�l �rulkodik. Az �sszpontos�tott er�fesz�t�s, a nyugalom, a hallgatags�g, az el�z�keny lelk�let, a meglehet�sen udvarias magatart�s, a szorosan z�rt sz�j �s az �that� tekintet mind a m�lt�s�got mutatja. Az ilyen k�llem, r�viden, a folyamatos figyelmess�gb�l �s komolys�gb�l ered.

...

Ki kell sz�rni a moh�s�got, a d�h�t �s az ostobas�got. Ha megvizsg�ljuk a vil�gban t�rt�n� rosszat, r�j�v�nk, hogy nem f�ggetlenek ett�l a h�rom dologt�l. Ha a j�t vessz�k szem�gyre, azt fogjuk l�tni, hogy a b�lcsess�ghez, embers�ghez �s b�tors�ghoz van k�z�k.

...

Foltot ejt a jellem�nk�n, ha kapcsolatainkon kereszt�l akarunk el�nyh�z jutni felettes�nkn�l. Aki szem�lyes kapcsolataira �s �sszek�ttet�seire t�maszkodik, az nem k�pes ny�ltan kimondani, amit val�j�ban gondol. Kem�ny harcokban elt�lt�tt szolg�lati �veink ellen�re is hajlamosak megvet�ssel besz�lni r�lunk, mint aki felettes�vel megl�v� szem�lyes kapcsolata r�v�n k�l�nleges kegyben r�szes�lt. �gy azt�n a teljes szolg�lat semmiv� v�lik. K�nnyebb a szolg�lat, ha nem vagyunk semmilyen kiv�lts�gos helyzetben.

...

Azok az emberek, akik sz�ntelen�l jelent�ktelen dolgokr�l besz�lnek, val�sz�n�leg valamilyen panaszt fojtanak magukba. Az�rt, hogy elrejts�k, �s hom�lyban tarts�k, �jra meg �jra elism�telgetik mondand�jukat. Ilyet hallva, k�tely t�mad az ember kebl�ben.

...

M�sok dolgair�l besz�lni nagy hiba. De dics�rni �ket szint�n nem illik. Legjobb, ha az ember ismeri saj�t k�pess�geit, megtesz minden t�le telhet�t saj�t �gye �rdek�ben, �s besz�d�ben tapintatos.

...

Az er�nyes ember sz�ve m�r megnyugodott, �s nem kapkod ide-oda. Akinek viszont nincs sok �rdeme, az nem �l b�kess�gben a vil�ggal, minden�tt bajt kever, �s mindenkivel vit�ba sz�ll.

...

Tekinthet�nk a vil�gra �gy, mint egy �lomra. Mikor r�m�lmot l�tsz, fel�bredsz �s megnyugszol, hogy csak �lom volt. Azt mondj�k, a vil�g, amelyben �l�nk, cseppet sem k�l�nb�zik ett�l.

...

Az �rtelmes emberek divatba hoznak igaz �s hamis dolgokat is, �s okos �rvel�s�kkel megpr�b�lj�k elfogadtatni �ket. Az �rtelem okozza ezt a k�rt. Semminek sem lesz hat�sa, ha nem mer�tesz az igazs�gb�l.

...

Perekben, de m�g vit�kban is, sz�pen vesz�t az ember, ha gyorsan vesz�t. Olyan ez, mint a szum�. Ha valaki csak a gy�zelemre gondol, egy cs�nya gy�zelem rosszabb, mint a veres�g. Az el�bbi t�bbnyire ocsm�ny veres�gg� v�lik.

...

A k�ny�r�letet nem ismer� sz�v nagy k�l�nbs�get tesz k�zt�nk �s m�sok k�zt, rosszindulatot t�pl�l, �s ellent�tet sz�t m�sokkal. Ha az ember mindent k�ny�r�letes sz�vvel k�zel�t meg, nem ker�l �ssze�tk�z�sbe m�sokkal.

...

Aki keveset tud, a tud�s �larc�t �lti mag�ra. Ez csak tapasztalatlans�g k�rd�se. Ha valaki valamit kit�n�en tud, viselked�s�n nem fog l�tszani. Ilyen a nemes ember.

Amikor megsz�lettem, ap�m m�r hetven�ves volt, �s azt mondogatta, hogy azt sem b�nn�, ha odaadn�nak egy s�keresked�nek vagy valami hasonl�nak. Taku Zuso meghallotta, �s �gy figyelmeztette ap�mat: "Kacusige nagy�r mindig azt mondja nekem, amikor senki sem l�tja, nagyon er�lk�dik, hogy ell�ssa csatl�si szolg�lat�t. H�s�ges szolg�lata bizony�ra a gyermek�ld�st is vir�gz�v� �s hasznoss� teszi a nagy�r sz�m�ra." Ezek ut�n ap�m Macukam�nak nevezett el, �gy azt�n Edajosi Rizaemon sz�vesen v�gezte el rajtam a hakama-cuke r�tust.
Kilenc�ves koromban beh�vtak Micusige nagy�rhoz h�ziszolg�nak, �s a Fukei nevet kaptam. Szolg�ltam Cunasige herceget is, �s n�la mindenfajta cs�nytev�st k�vettem el - felugrottam p�ld�ul a kandall�ra egy �gytakar�val, hogy felvegyen a h�t�ra. Val�s�gos csib�sz voltam mindenki szem�ben.
Amikor tizenh�rom �ves lettem, Micusige nagy�r elrendelte, hogy essek �t a nagykor�ak szertart�s�n. Egy �ves, �nk�nt v�llalt h�zifogs�g ut�n, a k�vetkez� �v m�jus elsej�n ism�t szolg�latra jelentkeztem, �s �jonnan kapott Icsidzs� nevemmel apr�d lettem.
...Mivel akkoriban megal�zott, hogy alacsony rang� szamur�jk�nt len�ztek, �jjel-nappal arra t�rekedtem, hogy r�j�jjek, hogyan igyekezhetn�k a legink�bb a szolg�lat alatt. Ezekben a napokban minden este felkerestem rezidenci�j�n Gor�zaemont, hogy meghallgassam tan�csait. Ez addig tartott, am�g Gor�zaemon egyik este a k�vetkez�ket nem mondta: "Az �regek azt mondj�k, hogy akit vonz a h�rn�v �s a vagyon, az nem csatl�s. De az sem, akit nem vonz. Ezen komolyan el kell gondolkoznod." M�lyen elgondolkoztam ezen, �s hirtelen megl�ttam az el�ttem l�v�, j�rhat� utat. Gor�zaemon arra tan�tott, hogy a csatl�s legmagasabb rend� szolg�lata az, hogy amikor sz�ks�ges, a birtok biztons�ga �rdek�ben panaszt tesz ur�nak. Ez�rt a c�l�rt az embernek el kell �rnie a miniszteri rangot, ahelyett, hogy a hierarchia legalj�n maradna. Meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy nem saj�t h�rnev�nk �s vagyonunk miatt kellene az el�l�ptet�sre t�rekedn�nk, hanem ez�rt a legmagasabb szint� szolg�lat�rt. Ekkor hat�roztam el, hogy �letemben miniszter leszek. Akit m�g fiatal kor�ban gyorsan magas beoszt�sba helyeznek, mindig bebizony�tja, hogy haszn�lhatatlan. Ez�rt azt�n l�t�st�l vakul�sig, keser� k�nynyeket ontva �s v�rt izzadva az�rt szakadtam meg a munk�ban, hogy �tvenes �veimre meg�llapodott� v�ljak. Ezt a Kakuz� Iskola elv�nek nevezik.
Teljes sz�vvel v�gzett er�fesz�t�seim ellen�re azonban a nagy�r elhunyt, miel�tt elnyerhettem volna a miniszteri beoszt�st. A nagy�r hal�lakor v�g�l is kider�lt, hogy a legmagasabb rang�ak nemt�r�d�m emberek, �s szem�ly�k sz�gyent hoz a n�hai nagy�rra - �gy azt�n az lettem, ami vagyok.
A dolgot jobban meggondolva egy bizonyos �rtelemben nem tudtam megval�s�tani v�gs� c�lomat, hogy miniszter legyek, a m�sik szerint viszont szenved�lyes t�rekv�ssel teli �veim �sszehasonl�that�ak azzal, mintha el�rtem volna. Igaz, ha az ember egyszer kit�z valamit maga el�, akkor el tudja �ri r�g�ta d�delgetett c�lj�t.
Akikr�l a n�hai nagy�r gondoskodott, �s akiket megb�ntettek a hal�la ut�n, bek�pzelts�gb�l fakad� tett�kkel val�sz�n�leg maguk �rdemelt�k ki a b�ntet�st - ezt m�r a Gukens�ban megjegyeztem.
B�r �lett�rt�netem kiss� henceg�nek t�nhet, �letemben a kif�rk�szhetetlen sors vezette l�pteimet. Ma, a hegy cs�ndj�ben �gy t�rom fel ezt el�tted, ahogy volt.

A tizedik k�nyvb�l

...

Macudaira Szagami no kami, az Inaba tartom�nybeli Tottori nagyur�nak egyik vazallus�t Kiot�ba k�ldt�k, hogy biztos�tsa a h�b�rbirtoknak sz�nt k�lcs�nt. Egy nap, amikor b�relt h�z�b�l a belv�rosba ment, hogy figyelje a j�r�kel�ket az utc�n, meghallott egy embert, aki ezt mondta: "Azt mondj�k, abba az utcai vereked�sbe keveredett szamur�jok Macudaira Szagami no kami csatl�sai." "Nyugtalan�t engem ez a csatl�st�rsaim k�zeli csetepat�j�r�l sz�l� besz�d" - gondolta a vazallus. "Az ed�i birtokon �llom�soz� csatl�saink tartal�kai vannak itt, hogy megn�zz�k a v�rost, �s val�sz�n�leg belekeveredtek a vereked�sbe" - mondta mag�ban.
A j�r�kel�t�l megtudta, hogy hol volt a vereked�s, l�lekszakadva odasietett, de addigra m�r csatl�st�rsait vagy meg�lt�k vagy a kegyelemd�f�sre v�rtak. R�gt�n kih�vta a k�t ellenfelet, meg�lte �ket, majd hazament. A b�r�s�gon �rtes�ltek az �sszet�z�sr�l, �s beh�vatt�k a vazallust. Amikor megk�rdezt�k t�le, igaz-e, hogy er�szakkal r�szt vett bar�tai t�rv�nys�rt� vereked�s�ben, azt v�laszolta: "Az olyan vid�ki embernek, mint nekem, nehez�re esik az �n�k hivatalnoki �szj�r�s�t teljes eg�sz�ben meg�rteni. Voln�nak sz�vesek megism�telni a k�rd�st?"
A felb�sz�tett b�r�i test�let felcsattant: "Tal�n nagyot hall? Vereked�sbe keveredni �s v�rt ontani a t�rv�ny �s az erk�lcs puszta megs�rt�se, nemde?" A megv�dolt csatl�s �gy v�laszolt: "Kezd m�r derengeni el�ttem az �szj�r�suk, uram. B�r �n�k azt �ll�tj�k, hogy �ssze�tk�z�sbe ker�ltem a t�rv�nnyel �s az erk�lccsel, �n soha sem tettem ilyet. Ami azt illeti, egyik �l�l�ny - ez emberr�l nem is besz�lve - sem szeret megv�lni az �let�t�l. Nekem, a magam r�sz�r�l k�l�n�sen kedves az �letem. Mindamellett �gy �reztem, ellent mondana a Busid�nak, ha figyelmen k�v�l hagyn�m azt a h�rt, hogy csatl�st�rsaim az utc�n harcolnak, ez�rt a helysz�nre siettem. Mi t�bb, ha meg�lt bar�taim l�tt�n sz�gyenletesen h�tat ford�tottam volna, �n �ln�k, de a Busido m�r kihalt volna. Ez�rt azt�n f�lredobtam sz�momra kedves �letemet, hogy a szamur�j t�rv�nyeinek megfelel�en cselekedjek, �s megfeleljek a szamur�jok erk�lcs�nek. Ahogy a csetepat� idej�n m�r feladtam az �letemet, most is m�lt�nyoln�m az azonnali b�ntet�st."
Ezt hallva a b�r�i test�let m�lyen megrend�lt. Felhajt�s n�lk�l lez�rt�k az �gyet, �s a b�r�s�g �rtes�tette Szagami no kamit, hogy van egy figyelemre m�lt� csatl�sa, akit tartson nagy becsben.

...

Bankei szerzetes mond�sai k�z�l val� a k�vetkez�: "A Hatalmas �t �ppen akkor t�rul a szem�nk el�, ha nem m�s erej�b�l mer�t�nk, de saj�t er�nkben sem b�zunk, nem v�gjuk el a m�lt �s j�v� gondolatait, de nem �l�nk a mindennapok gondolataiban sem."

...

Rj�i szerzetes azt mondta: "Egykoron a szamur�jok rettegtek a gondolatt�l, hogy �gyban halnak meg. Rem�lt�k, hogy csak a csatat�ren �ri �ket a hal�l. Egy szerzetes sem tud v�gigmenni az �ton, hacsak nem gondolkodik �gy. Gy�va, aki bez�rk�zik, �s ker�li a t�bbi f�rfi t�rsas�g�t. Csak gonosz gondolatok sugallhatj�k, hogy valami j� sz�rmazhat abb�l, ha az ember bez�rk�zik. M�g, ha a bez�rk�z�ssal tesz is valami j�t, k�ptelen lesz a kl�n hagyom�nyainak tan�t�s�val az elj�vend� gener�ci�k el�tt nyitva tartani az utat."