Ha csak egy igazság van,

És nem több egynél,

A kívánság az ami beborítja az eljövendő igazat,

Csodálkozok ,miért akarok kívánni...

Hol vagy most?

Hová tartasz?

Biztosan kérdezek,ez áldás,

a kék égből.

Tőled,így közel vagy az oldalamhoz,

ezért most,nem vagy messze..

Tőled,habár külön vagyunk,

ez egy szokatlan változás:az ígéret tündérében,semmivé válok.

Mégsem felejtünk el,

Ez nem hasonlított a heves oldaladhoz.

Hírelen egy fájdalmas lélegzet legyőz engem,

Szárnyalok,a távoli hejhez,és elérnék hozzád.

Időkig megyek,

Minden további reménytelen,

Végül megállok,és rájövök,

Csak eszközök vagyunk..

Nekem,eltünt az utam,

Látod ,a sorsom a kezedben van,

Mosolygok,

a szomorú szemeid mögött.

Habár az utunk rövid búcsúvá válik,

Keresem,hol van a te oldalad,

Nem tudom kifejezni a bűnös tetteimet,

De a legkisebb imádságban is el akarlak érni.

Az utolsó emlékek elbocsájtanak minket az égbe,

Jóllehet egyedül vagyok,fent folytatom...

Ezt az életet egy nap majd a sakura virágok táncolják,

Visszatükröződik a fény a ragyogó emlékekről,

Egy fájdalmas sóhajban,élénk

minden érzés,szárnyalok,hogy elérjelek.

Habár az utunk rövid emlékké válik,

Nem hasonlítható a meleg oldaladhoz,

De mivel búcsúzunk a holnapoktól,

Ell kell szárnyalnom a távoli helyhez,Te hozzád....

www.gportal.hu/inuyashanimem