Ilyedt vagyok a szüntelen sötétségtől,

Így imádkozok a távoli csillagokhoz.

A végtelen ismétlődő időben,

Kutatunk a szerelem felé,

Mert keressük a kívánatos idegent.

Fent nézzük a távoli égboltot.

Mikor találkozik a mosolygós arcunk,

Minden szív megértő álma,

Szomorúságot okoz nekünk,

És újra boldogan álmodunk...

Amikor a szomorú lélek egyesülni akar,

Engedünk a békés szándéknak.

A végtelen ismétlődő időben,

Együtt tudunk élni,

Egész éjjel csak megyünk,és nevetünk,

Mindketten sírunk,de mégis tovább megyünk.

A végtelen ismétlődő időben,

Kutatunk a szerelem után,

Mert keressük a kívánatos idegent,

Fent nézzük a távoli égboltot.

A végtelen ismétlődő időben,

Együtt tudunk élni,

Egész éjjel csak megyünk és nevetünk,

Mindketten sírunk,de mégis tovább megyünk...

www.gportal.hu/inuyashanimem